Technology Policy, R&D, and Innovation in China Traditional Approaches, and New Challenges

China’s long term development path has always been strongly infl uenced by its own ways of innovation and invention. Though around one thousand years ago China had been undoubtedly the most advanced country in the world, by the 17th century Europe had surpassed it. And when the PRC was founded in 1949, it was only a poor, severely underdeveloped country without adequate, modern technologies. In the last three decades, however, the country has achieved remarkable success in economic terms: China has become the second largest economy in the world, and its new economic, fi nancial and trading power has made it clear that the dominance of the USA and Europe has passed. At the same time China is still lagging behind technologically. Though there are huge efforts to narrow the gap, it is extremely diffi cult to build up a new technological and innovation system without deep, organic foundations. China, however, has rich experience of innovations from the past, and the question is whether it is possible to use them to formulate a new technology policy. In this paper I will try to examine China’s technology system, its functioning and its prospects, while comparing it with the traditional ways of innovations in China. I would like to show that current technology policy is, at least partly, based upon traditional values, and that high tech research, R&D, and state of the art innovations can be reconcilable with several thousand-year-old approaches.

A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Vitaírás a nemzetközi innovációs versenyben való részvétel akadályairól (Towards an institutional explanation of the country's weak innovation performance)

Miért van a magyar gazdaság hasonlóan kritikus helyzetben, mint a rendszerváltást megelőző időkben? Miért nem sikerül az eladósodást megállítani, a gazdaságot konszolidálni, és fenntartható növekedési pályára állítani? Ennek közvetlen okát a szerzők a fejlődés féloldalasságában és a duális gazdasági szerkezetben látják. A piacgazdasági intézmények bevezetése ugyanis nem járt együtt az egész gazdaságot (vagy legalábbis annak nagy részét) átfogó, a tudásvezérelt információgazdaság felé mutató, gyors fejlődéssel. Számos indikátor azt jelzi, hogy az ország lemaradt a nemzetközi innovációs versenyben. Az innovációk elégtelensége azonban nem véletlen, nem exogén adottság, hanem a formális piaci intézmények mögött meghúzódó valós intézményi berendezkedéssel, a gazdaságban ténylegesen észlelhető magatartásmintákkal magyarázható. A piacgazdasági intézmények és jogi keretek, amelyek elvileg lehetőséget adnak az erőforrásokhoz való szabad és nyílt hozzáférésre, csak részben töltődtek meg tartalommal. Az országban még mindig meglehetősen korlátozott a sikeres belépés lehetősége a piaci és a politikai arénába, azaz a magyar társadalom - a north-i terminológiával élve - "korlátozott hozzáférésre alapozott társadalomként" írható le. Az a tény, hogy a piaci szereplők esélyei az államhoz és intézményeihez fűződő kapcsolatoktól függően nagyban különböznek egymástól, és a gazdasági szereplők rendszerszerűen használják e kapcsolatokat járadékszerzésre, lefojtja az innovációt, és újra és újra megakasztja a fejlődést. / === / Why is Hungary's economy still in a critical state similar to the one before the change of system? Why is the indebtedness not being halted, the economy consolidated or vital structural reforms performed? The authors see the direct cause in lopsided development and a dual economic structure. The introduction of market economic institutions was not followed by rapid, overall development towards a knowledge-led, information economy. Several indicators show how Hungary has fallen behind in competition for international innovation. The inadequacy is not a fortuitous, exogenous attribute, but explicable in terms of a real institutional setup underlying the formal market institutions, and of actual behaviour patterns found in the economy. Only in part has substance been gained by the institutions and legal frames of a market economy that theoretically would provide free and open access to resources. The scope for successful entry into the market or political arena remains very narrow, so that in Douglass North's terms, Hungary's is still "a society based on restricted access." Innovation is stifled and development repeatedly impeded by the fact that market players' chances differ widely depending on their connections with the state and its institutions and such connections are used regularly in rent-seeking.

Vállalati vezetők innovációs érzékenysége, szemlélete és szándékaik – egy felmérés tapasztalatai (Managers' innovation sensivity, approach, and purposes – experience of a survey)

A magyar vállalatok innovatív képességét felmérő kérdőíves kutatások eltérő eredményeket adtak, ami a piaci szereplők eltérő innováció-értelmezésével magyarázható. A szerzők feltevése szerint a vállalati vezetők jellemzően innovatívnak tartják magukat, és ez alapján jelentős részük fejlesztéseket tervez a jövőben, amelyhez pályázati forrásokat kívánnak igénybe venni. A gyakorlati életben az innováció fogalmát a tudományos definíciónál tágabban értelmezik, a vállalatnál bevezetett újdonságokat (például a piaci versenytársaktól átvett új terméket) is innovációnak értékelik. A vállalati növekedést a finanszírozási nehézségek korlátozzák. A támogatások, a hitelek és a kockázati tőke jellegű források eltérő mértékben játszanak szerepet a vállalatok életében. A szerzők tanulmányukban a vállalatok innovatív tevékenysége és a különböző források megléte közötti kapcsolatot, valamint a pályázati rendszerhez fűződő vállalati tapasztalatokat vizsgálják. /===/ Questionnaire surveys of innovation abilities of the Hungarian enterprises have given different results, which could be explained by different innovation interpretation of the market players. According to the authors' hypothesis the managers consider themselves innovative, and many of them plan developments in the future to realize them with tender sources. In the practice idea of innovation is broader interpreted than the scientific definition, and novelties introduced at the companies (eg. a new product taken over from competitors) is also considered innovation. Corporate growth is limited by financing difficulties. Supports, credits and sources of venture capital character play a role int he corporate life to different extent. Authors investigate the connection between the innovative activity of companies and the existence of several sources, and corporate experience linked to tendering system.

A kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonása (Some system-specific features of capitalism)

A szerző korábban a szocialista rendszer és a posztszocialista átmenet elemzésére használta azt a szemléletet és módszertant, amelyet rendszerparadigmának nevezett el. A jelen tanulmány a kapitalizmus néhány általános vonásának vizsgálatára alkalmazza ezt a megközelítést. A cikk - fogalmi tisztázás után - példákat sorol fel a kapitalizmus néhány rendszerspecifikus vonására, majd kettővel részletesebben foglalkozik. Az egyik: a rendszer dinamizmusa. Az elmúlt évszázad nagy újításai, amelyek mélyrehatóan átalakították nemcsak a termelés technológiáját, hanem az emberek mindennapi életét is, a kapitalista rendszer és annak főszereplője, a vállalkozó vezette be és terjesztette el. Csak a kapitalizmusban tud kialakulni a vállalkozás és újítás mechanizmusa, az ehhez szükséges erőteljes ösztönzés és rugalmas tőkepiac. A másik példa: a kapitalista rendszer immanens tulajdonsága a munkaerőpiacon jelentkező tartós többlet, szemben a szocialista rendszerrel, amelynek kifejlett formájában tartós munkaerőhiány mutatkozik. Elméletileg és tapasztalatilag is igazolható, hogy minél dinamikusabb a kapitalista gazdaság állandó átalakulása, annál inkább keletkezik strukturális munkanélküliség. A hatékony bér elmélete megmagyarázza, miért érdeke a munkaadónak, hogy a piactisztító bérnél magasabb bért fizessen, és ezzel munkanélküliséget idézzen elő. A kapitalizmus reformálható rendszer. Ám ügyelni kell arra, hogy a részreformok között milyen a kapcsolat. Szerencsés esetben kiegészítik egymást. Ám ennél sokkal gyakoribb, hogy miközben szembeszállunk a rendszer egyik kedvezőtlen hajlamával, utat engedünk egy másik kedvezőtlen hajlam megerősödésének. ___________________ The author previously applied the outlook and methodology he named the system paradigm to analysing the socialist system and post-socialist transition. This study takes the same approach to some general attributes of capitalism. After clarifying some concepts, the author presents examples of some system-specific features of capitalism, before ad-dressing two of them in detail. One is the dynamism of the system. The great innovations of the last century that radically altered both the technology of production and people s daily lives were all introduced and disseminated by the capitalist system and its protago-nist, the entrepreneur. Only under capitalism can the mechanism of entrepreneurship and innovation emerge, with the strong incentives and flexible capital market they require. The other immanent feature is a chronic surplus on the labour market that contrasts sharply with the chronic labour shortage prevalent under the mature socialist system. Theory and experience confirm that the faster the ongoing transformation of a capitalist economy proceeds, the greater the propensity for structural unemployment to appear. It is explained by the efficiency pay hypothesis how an employer has an incentive to pay more than a market-clearing wage, thereby introducing unemployment. Capitalism is a system that can be reformed, but attention needs paying to relations between reforms of different parts of the system. In fortunate cases they complement each other, but it is commoner to find that tackling one unfavourable tendency only allows another such tendency to increase.

Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között = Innovation and dynamism. Reciprocal effect between systems and technical advance

A posztszocialista átalakulással foglalkozó irodalom rendszerint az átmenet politikai, gazdasági és társadalmi oldalával foglalkozik, holott az elmúlt húsz évben fontos változások mentek végbe a technikai haladás terén is. A kapitalizmus egyik fő erénye a dinamizmus, a vállalkozás, az innovációs folyamat erős ösztönzése. Valamennyi (polgári célokra használt) forradalmian új terméket a kapitalista rendszer hozta létre, a szocialista rendszer legfeljebb katonai rendeltetésű új termékekkel tudott előállni. A cikk azt elemzi, hogy mennyiben magyarázható ez a mélyreható különbség a két rendszer veleszületett hajlamaival, alapvető tulajdonságaival. Az új termékek térhódítása (köztük a számítógép, a mobiltelefon, az internet, az információs-kommunikációs szféra radikális átalakulása) megváltoztatta az emberek mindennapi életét. Miközben sokan mindezt kedvező változásként élik meg, nem vesznek tudomást a kapitalista rendszer és a gyors technikai haladás közötti okozati összefüggésről. A kapitalizmusnak e fontos erényét a mikroökonómia szokványos oktatása sem világítja meg a diákok számára, és nem kap kellő hangsúlyt a vezető politikusok megnyilvánulásaiban sem. _________________ Literature on post-socialist transformation usually deals with the political, economic and social sides of it, although there have also been important changes in the field of technical advance in the last twenty years. One of capitalisms main virtues is the strong incentive it gives to dynamism, enterprise and the innovation process. Every revolutionary new prodŹuct (for civilian use) has been brought about by the capitalist system. The socialist system was capable at most of developing new military products. The article analyses how far this radical difference can be explained by the innate tendencies and basis attributes of the two systems. Our daily lives have been transformed by these new products (for instance, the sphere of information and communications by the computer, the mobile phone and the internet). While many people see all these as favourable changes, fewer discern the causal relation between the capitalist system and rapid technical progress. Yet the usual syllabus of microeconomics does not enlighten students on this important virtue of capitalism, which is not adequately emphasized in the statements of leading politicians either.

US Screening and Evaluation System of Inventions Utilized in Hungary

The commercialization of inventions is very complex and challenging therefore it requires the collaboration of several actors in an economy. Even when an invention possesses significant added value, its successful commercialization could only be executed in a stable macroeconomic and innovation environment and also if proper innovation management expertise is provided. ValDeal Innovations Zrt. was established to foster the commercialization of Hungarian, high business potential inventions by providing its business expertise. The company used an – already in various markets and countries probed – US innovation management method consisting of the tasks of technology evaluation as well as the commercialization of inventions. There were major changes necessary while probing the US method residing in the different macroeconomic circumstances and the attitudes for innovation in Hungary. The article details the above mentioned issues together with the conclusions the members of ValDeal have drawn during the innovation management process.

Systemic country differences in the European innovation performance - Does institutional context matter?

The so-called "High Performance Working System" (HPWS) and the lean production are representing the theoretical and methodological foundations of this paper. In this relation it is worth making distinction between various theoretical streams of the HPWS. The first theoretical stream in the literature is focusing on the diffusion of the Japanese-style management and organizational practices both in the US and in the Europe. The second theoretical strand comprises the approach of sociology of work and dealing with the learning/innovation capabilities of the new forms of work organization. Finally, the third theoretical approach is addressing on the types of knowledge and learning process and their relations with the innovation capabilities of the firm. The authors’ analysis is based on the international comparison, both in regional and in cross country comparison. For regional comparison the share of ICT clusters in Europe, USA and the rest of the world was assessed. For the purpose of the cross-country comparison in the EU, the innovation performance measured by the index Innovation Union Scoreboard (IUS) was used in both the before and after the financial crisis.

Olcsó és okos – a frugal innováció és a tudásmenedzsment szimbiózisa (Cheap and clever – symbiosis of frugal innovation and knowledge management)

A tudásmenedzsment-rendszerek működtetése lassan elfogadottá, és a nagyobb vállalatok életében a mindennapok részévé vált az elmúlt években. A rendszer hordozta előnyök, lehetőségek teljes körű kiaknázása azonban közel sem mutat ilyen reményteli képet. Különösen igaz ez, ha a vállalati működés kulcsfolyamataival való kapcsolatát, egymásba épülését vizsgáljuk. E folyamatok közé tartozik az innováció is. Bár minden szakmabeli és laikus gondolkodás egyértelműen látja, hogy az innovációhoz tudás kell, és a tudásmenedzsment-rendszernek is a tudás az alapja, mégsem valósul meg e két terület szoros kapcsolata, együtt mozgása a siker érdekében. Különösen igaz ez a hiányosság a legújabb innovációs megoldásokban. A tanulmány a tudásmenedzsment-rendszer és a frugal innováció kapcsolatát, elvi és gyakorlati lehetőségeit mutatja be. ____ To operate a knowledge management system has become an accepted method and a part of everyday life in the biggest companies. The full circle exploitation of advantages and possibilities of this system does not show a hopeful picture. It is especially true when we examine relationships and constructions with other key processes in the operation of a company. Innovation belongs to above mentioned processes. Though every outsider and professional way of thinking sees clearly that knowledge is needed to innovate and knowledge is a basis of knowledge management, but the close connection of the two important processes has not been realized on behalf of success. Defectiveness is especially true in cases of the newest innovation methods. The paper shows the connection of frugal innovation and knowledge management, its theoretical and practical possibilities